 |
Menü |
|
|
| | |
|
SZERINTEM |
|
Arra születtem,hogy megszeressenek,
megszeressem én is azt,akit lehet.
Arra születtem,hogy boldog is legyek,
s tovább adjam egyszer az életemet.
Nincsenek lehetetlen almok,
csak belso korlatok,
amelyekkel megszabjuk,
mi lehetseges es mi nem. | | |
|
NEON |
|
|
| | |
|
SZERETETRŐL |
|
|
| | |
|
NŐK & FÉRFIAK |
|
|
| | |
|
ARANYKÖPÉSEK |
|
| Kölcsönösség |
Amíg a főnököm úgy tesz, mintha jól megfizetne,
addig én úgy teszek, mintha jól dolgoznék. |
|
|
Ha egy bűnözőnek segítesz mikor a bűnt elköveti, akkor te tettestárs vagy. Ha utána segíted, akkor ügyvéd.
"Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd." Mahatma Gandhi
Az útonállók azt mondják: "Pénzt vagy életet!" A nők pedig mindkettőt akarják.
Lope de Vega | | |
|
TITKOK ÉS OKOSSÁGOK |
|
|
| | |
|
TANULSÁGOS |
|
|
| | |
|
STÁR MUSTRA |
|
|
| | |
|
SZERETET |
|
A legdrágább kő mindent karcol,
de maga nem tűr karcolást.
A legdrágább szív inkább vérzik,
de nem sebez meg soha mást. | | |
|
|
|
FORREST GUMP |
|
FORREST GUMP
Rendező: Robert Zemeckis
Főszereplők: Tom Hanks, Robin Wright, Gary Sinise, Mykelti Williamson, Sally Field
Fényképezte: Don Burgess
Zene: Alan Silvestr
VÉLEMÉNYEM A FILMRŐL:
Szerintem kevesen vannak akik nem látták .Ez a film egy műremek .A kedvenceim között az első helyen áll.A legmeghatóbb momentumok - mikor Jenny azt mondja - Forrestnek hívják mint az apját.
"My Momma always said life was like a box of chocolates.... you never know what you're gonna get."
...és az egész film csodálatos....:
Tegnap láttam a filmedet Forrest.
Nagyon jó volt, csak tudod itt vidéken a reklámok miatt mindenki vigjátékra számított.
Tudod ritka az ilyen nagy csönd, a vidéki rosszulfütött mozikban. Néhányan veled sirtak. Én sajnos már évek ótanem tudok. Pedig most talán jó lett volna, hogy feloldja bennem azt a nagyszerû, rossz érzést, amit a hiány okozott.
Mert, Te nagyon szeretted azt a kis, tündér-Jennyt, mert már kissrác korotok óta úgy voltatok, mint a borsó meg a héjja, és ha azt mondta, hogy "Forrest, fuss!!!", akkor Te futottál, mert mindig megfogadtad amit Jenny mondott és ez tartott életben. Tudom.
Azt mondtad, hogy Jenny madár szeretett volna lenni, hogy elrepülhessena kukoricaföld közepén álló háztól, azoktól a rémes, érthetetlen éjszakától, meg a papától, aki elvett tõle valamit, így a hosszú szõke Jenny sodródott egy picit a széllel azon a nagy, mocskos országúton a papirzacskók, a kólás dobozok meg a cigarettacsikkek között.
Forrest, Te nagyon szeretted õt - ugy ahogy egy férfi sem volt képes, tisztán és megingathatatlanul - pedig találkoztál a fotójával az ujságban ("Nézd Forrest, milyen jó csöcse van ennek a csajnak!") és tudtad, hogy valami nagy bajba kerülhetett, mert a fõiskolás szvettere volt rajta. Te mindig megvédted õt - hiszen a Te csajod volt - és azt akartad, hogy ezt mindenki tudja, mert a kis, tündér-Jennyt mindenkinek tisztelni kell, ahogy Te tiszteled, még akkor is ha meztelenül gitározik a nyálcsorgatóknak valami "szinházban", de Te örültél, mert végre azt csinálta amit mindig is szeretett volna.
("Olyan akarok lenni, mint Joan Baez, egy szál egyedül a szinpadon a gitárral és mindenki csak rám figyel.")
Hát sikerült neki, de a papa csinálta hiány mindenütt ott kisértett és újra elrepült kereste magát, hippik és narkósok között, szakálsa, kövér férfiak karjában, de Te szeretted õt, miközben milliomos és nemzeti hõs lettél, én meg tudom, hogy nagyon nem volt jó neki.
Aztán meghalt a mama- tudod, akinek utoljára egy lilavirágos kalapot vettél és aki mindig azt mondta, hogy az élet olyan mint egy doboz csokoládé: Sosem tudod mit veszel belõle.Meg azt, hogy a halál az élet része, meg hasonló ilyeneket, és tudjuk, hogy õ volt az, aki mindent úgy tudottelmagyarázni neked, hogy meg is éretted. Azt mondtad utánna nagyon üres lett a ház és mindig vártad, hogy Jenny eljön egyszer, át a gyepen, a nagy öreg hintás fa alatt és úgyéltek majd, mint egy család.
Aztán tényleg eljött.
Egy nap.
Fehér ruhában.
Átvágott a gyepen, a nagy öreg, hintás fa alatt és újra úgy voltatok, mint a borsó, meg a héjja, és tudod azértõ is szeretett téged, még ha nem is kart a feleséged lenni.
Tudod, Forrest a nõk azt hiszik, hogy ha öregek, kiéltek és elhasználtak lesznek már nem lehet õket szeretni, ilyenkor elfutnak a gyermekeddel, de tõled akarják azt a gyereket, nem a többi hájfejütõl.
A nõk már csak ilyenek. Érthetetlenek és csodálatosak, még ha olykor fáj is amit csinálnak és hidd el, van, hogy õk sem tudják, hogy miért.
Aztán, van hogy meghalnak egy akkor még ismeretlen betegségben, miután Te minden reggel bevitted neki a reggelit.Aztán minden nap kimégy a nagy fa alá beszélgetni vele, oda, ahol mindig úgy voltatok,mint a borsó, meg a héjja. Neveled a kis Forrestet, és eldózeroltatod a kukoricaföld közepén álló öreg házat, mert ennyi elégtétel még jár neked és mert van úgy, hogy az embernek nincs elég köve.
Mert tudod Forrest, annak az érmének tényleg három oldala van:
Az enyém, a tiéd és a valóság.
FOREST GUMP LETÖLTHETŐ INNÉT
"A mamám azt szokta mondani, az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Az ember nem tudhatja, mit vesz belőle. Mama azt is mondta, hogy egész csomó dolgot elárul mindenkiről a cipője. Hova megy az illető, és hogy hol járt. Elnyúztam már egész csomó cipőt. Lefogadom, ha nagyon töröm a fejem, emlékezni bírok még az első pár cipőmre. Mama azt mondta, hogy bárhova elvisz. Azt mondta, hogy az az én varázscipőm."
Forrest gyermekkori cipője egy fém járógép, amit az első megaláztatásakor lerúg magáról, kitör belőle, és futva indul, vág neki a sorsának. A sorsának, amiről így gondolkodik: "Nem tudom, hogy van-e mindegyikünknek rendeltetése, vagy csak úgy ide-oda sodor bennünket a véletlen, mint a szél. De talán mind a kettő igaz."
Sorban föltörnek benne a gyerekkor keserédes emlékei. "Mikor kisbaba voltam, mama a polgárháború nagy hőséről, Betford Forrest tábornokról nevezett el. Azt mondta, a szeg végéről rokonságban vagyunk vele. Ez a tábornok arról híres, hogy ő alapította azt a Ku-Klux-Klan nevű klubot. Mama azt mondta, hogy a Forrest név arra emlékeztessen, hogy mindenki csinál néha olyasmit, aminek nincs értelme. S még azt tanította: meg ne engedd soha senkinek, hogy többre tartsa magát nálad. Te ugyanolyan gyerek vagy, mint a többi." A mama volt az egyetlen, aki úgy tudta megmagyarázni Forrestnek a dolgokat, hogy megértse.
Forrest Gump nem okos ugyan, de jószívű, s hihetetlenül nagy szerencse kíséri. Kijut neki mindabból, ami az amerikai átlagpolgároknak a hatvan-hetvenes években. Így sorsának drámai vagy éppen mulatságos fordulatain keresztül három évtizedet ismerhetünk meg – ha nem is túl alaposan – Amerika történetéből. Forrest élettörténete a huszadik századi amerikai álom elérhetőségét példázza, nem hallgatva el hazája históriájának árnyoldalait sem. Csodába illő körülmények között ünnepelt foci-sztárrá avatják. Aztán Vietnámból – ahol keze között hal meg rákhalász barátja / BB / – hősként tér haza, hiszen megmentette hadnagya életét. Majd sikeres üzletemberré válik. Hősi halott barátja emlékét tisztelve rákhalászati vállalkozásba kezd, egy tengeri vihar megszabadítja a konkurrenciától; s egyenes út vezet a meggazdagodáshoz. Jótékonykodik, rendesen kifizeti a Vietnámban veszett barátja nyomorgó családját, alapítványokban helyezi el dollármillióinak nagy részét. Csak annyi pénzt tart meg magának, amennyire szüksége van. Életét azonban végigkíséri Jenny, az "első és egyetlen és legjobb" barátnő, aki ritkán jelenik meg, általában csak emlékképként bátorítja őt. Közben híres emberek keresik hóbortos társaságát, több amerikai elnökkel is találkozik személyesen, híres pingpongbajnokként Kínában képviseli az Egyesült Államokat, s három évnél is hosszabb ideig fut folyamatosan, keresztben-kasul Amerikában. S amikor Jenny végleg megállapodik mellette, kiderül, hogy a lány halálos beteg. Forrestnek megmarad szép és okos kisfia, s maradnak még az emlékek.
Forrest egyszerű fiú, környezete hol hülyének titulálja, hol meg elnéző mosollyal viseli furcsaságait. Kimeríthetetlen kíváncsiságának, udvariasságának, kedvességének, mély humanizmusának és élni akarásának forrása tiszta, sallangmentes, gyermekien naiv szíve. "Ez minden, amit mondani tudok erről."
A Winston Groon regényéből készült líraian szép, megható filmet hat Oscar-díjjal jutalmazták, többek között a legjobb film és a legjobb férfi főszereplő kategóriában.
 | | |
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
