�n�letrajzd�mping

B�r 2002 sz�k�s esztendeje ut�n a r�k�vetkez� k�t �vben egyre t�bb �j munkat�rsat kerestek a c�gek, m�g mindig t�lk�n�lat jellemzi a munkaer�piacot. A v�llalati HR-esek �s a fejvad�szok b�ven v�logathatnak az �n�letrajzok k�z�tt. Teljesen megszokott jelens�g, hogy egy �ll�shirdet�sre n�gy-�tsz�z �n�letrajz �rkezik. S�t, az ismert v�llalatok naponta kapnak „vakon" elk�ld�tt �ll�sp�ly�zatokat. A v�llalati honlapok karrieroldal�ra felt�lt�tt �n�letrajzokra m�g rosszabb sors v�r: az �gy keletkez� adatb�zisokat csak nagyon ritk�n haszn�lj�k.

A fejvad�szokn�l �s szem�lyzeti tan�csad�kn�l m�g rosszabb a helyzet. Nemr�giben egy ilyen c�get felh�v� �ll�skeres�nek konkr�tan azt tan�csolt�k, hogy ne t�ltse fel �n�letrajz�t adatb�zisukba, mert semmi �rtelme. Az e-mailt sem aj�nlott�k: �gysem keresnek moment�n ilyen v�gzetts�g� embereket. Pedig az ilyen �ll�sk�zvet�t� �s munkaer�-keres� c�gekn�l megszokott dolog az adatb�zisok sz�r�se.

Manu�lisan – ki marad bent?

A d�mping ellen�re a munkav�llal�k nem hanyagolhatj�k el �n�letrajzuk profi elk�sz�t�s�t, mert a jelentkez�si anyagok sz�r�se kulcsszerepet t�lt be az �ll�skeres�sn�l. Aki beker�l a t�z-h�sz kiv�lasztott k�z�, az a felv�teli interj�n szem�lyesen is bizony�thatja r�termetts�g�t. A t�bbiek �n�letrajza a pap�rkos�rban v�gzi.

Szubjekt�v d�nt�s

Az �ll�skeres�nek �rdemes ut�nan�znie, h�ny f�s c�ghez jelentkeznek. Min�l kisebb a v�llalat, ann�l biztosabb, hogy egy szem�ly fogja �tn�zni az �n�letrajzokat. Mivel az ilyen c�gekn�l nagyon ritka a hum�n er�forr�s munkat�rs, az �j munkaer� felv�tel�vel megb�zott ember egy olyan vezet�, akinek sz�mos, enn�l sokkal fontosabb feladata is van. A tapasztalatok azt mutatj�k, hogy az ilyen vezet�k a legt�bb esetben kiz�r�lag szubjekt�v benyom�saik alapj�n d�ntik el, melyik jelentkez�nek szavaznak bizalmat. A szakmai tapasztalat vagy v�gzetts�g helyett az egy�ni szimp�tia lesz a d�nt�.

Klasszikus esetben a HR-es n�zi �t az �sszes �n�letrajzot. „Egy �n�letrajzra gyakran csak 7-8 m�sodperc jut – mondta a Figyel�Net karrier-tan�csad�ja. – Ennyi id� alatt kell megragadni a v�llalati munkat�rs figyelm�t." Ebben az esetben a legfontosabb, hogy j�l struktur�lt, a meghirdetett munkak�r elv�r�saihoz alkalmazkod� �n�letrajz ker�lj�n a kiv�laszt� kez�be. �rdemes projektszer� �n�letrajzot k�ldeni, hiszen �gy a szakmai tapasztalatok k�z�tt kiemelhet�ek azok a feladatok, amelyeket az adott c�g �rt�kelhet, �s amelyeket a poz�ci� bet�lt�s�hez elv�rhatnak.

Ilyenkor a forma is fontos. A szakszer�en megszerkesztett �n�letrajz ig�nyess�gr�l tan�skodik, �s arr�l, hogy az �ll�skeres� id�t sz�nt anyag�nak �ssze�ll�t�sra. Ez j� benyom�st tesz a HR-esre. Ha kulcspoz�ci�ra keresnek �j munkat�rsat, m�g az is el�fordulhat, hogy egy szakmailag �g�retes, de „ronda" �n�letrajzot a kiv�laszt�st v�gz� szem�ly visszak�ld a p�ly�z�nak azzal a k�r�ssel, �rja �t. Az �rt�kesnek t�n� munkaer�t ugyanis neh�z lenne „eladni" a funkcion�lis vezet�nek ilyen form�ban. Az ilyen szerencse azonban nagyon ritka, legt�bbsz�r val�ban csak n�h�ny m�sodperc jut egy-egy �n�letrajzra.

Szoftverek – automatikusan kidobnak

Ha a v�llalatok �s munkaer�-keres� c�gek szoftvert haszn�lnak az �n�letrajzok sz�r�s�re, szinte kiz�rt, hogy valakinek ilyen szerencs�je legyen. Ezek a programok ugyanis kiz�r�lag kulcsszavakat keresnek a dokumentumban. A tal�latok sz�m�t �sszehasonl�tj�k az elv�rt szavak list�j�val. Azokat v�lasztj�k ki, akik a legnagyobb ar�nyban megfelelnek ennek a list�nak. „N�ha azonban neh�z kital�lni, hogy pontosan melyek is lesznek a kulcsszavak" – jegyzi meg a karrier-tan�csad�.

R�ad�sul a j� h�r� �s ismert nagyv�llalatokn�l n�ha �t sem sz�rik az �sszes �n�letrajzot. Ha tal�ltak 70-80 megfelel� embert, abbahagyj�k a keres�st. A kiv�lasztott CV-ket szem�lyesen �tn�zik, a t�bbi a kuk�ba ker�l. Sokan nev�k miatt eshetnek ki az es�lyesek k�r�b�l. N�h�ny szoftver abc sorrendbe rendezi a be�rkezett anyagokat miel�tt kisz�ri a megfelel�ket. Lehet, hogy a „T" bet�re sor sem ker�l, hiszen addigra le�ll�thatj�k a keres�st.