Önéletrajzdömping

Bár 2002 szűkös esztendeje után a rákövetkező két évben egyre több új munkatársat kerestek a cégek, még mindig túlkínálat jellemzi a munkaerőpiacot. A vállalati HR-esek és a fejvadászok bőven válogathatnak az önéletrajzok között. Teljesen megszokott jelenség, hogy egy álláshirdetésre négy-ötszáz önéletrajz érkezik. Sőt, az ismert vállalatok naponta kapnak „vakon" elküldött álláspályázatokat. A vállalati honlapok karrieroldalára feltöltött önéletrajzokra még rosszabb sors vár: az így keletkező adatbázisokat csak nagyon ritkán használják.

A fejvadászoknál és személyzeti tanácsadóknál még rosszabb a helyzet. Nemrégiben egy ilyen céget felhívó álláskeresőnek konkrétan azt tanácsolták, hogy ne töltse fel önéletrajzát adatbázisukba, mert semmi értelme. Az e-mailt sem ajánlották: úgysem keresnek momentán ilyen végzettségű embereket. Pedig az ilyen állásközvetítő és munkaerő-kereső cégeknél megszokott dolog az adatbázisok szűrése.

Manuálisan – ki marad bent?

A dömping ellenére a munkavállalók nem hanyagolhatják el önéletrajzuk profi elkészítését, mert a jelentkezési anyagok szűrése kulcsszerepet tölt be az álláskeresésnél. Aki bekerül a tíz-húsz kiválasztott közé, az a felvételi interjún személyesen is bizonyíthatja rátermettségét. A többiek önéletrajza a papírkosárban végzi.

Szubjektív döntés

Az álláskeresőnek érdemes utánanéznie, hány fős céghez jelentkeznek. Minél kisebb a vállalat, annál biztosabb, hogy egy személy fogja átnézni az önéletrajzokat. Mivel az ilyen cégeknél nagyon ritka a humán erőforrás munkatárs, az új munkaerő felvételével megbízott ember egy olyan vezető, akinek számos, ennél sokkal fontosabb feladata is van. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen vezetők a legtöbb esetben kizárólag szubjektív benyomásaik alapján döntik el, melyik jelentkezőnek szavaznak bizalmat. A szakmai tapasztalat vagy végzettség helyett az egyéni szimpátia lesz a döntő.

Klasszikus esetben a HR-es nézi át az összes önéletrajzot. „Egy önéletrajzra gyakran csak 7-8 másodperc jut – mondta a FigyelőNet karrier-tanácsadója. – Ennyi idő alatt kell megragadni a vállalati munkatárs figyelmét." Ebben az esetben a legfontosabb, hogy jól strukturált, a meghirdetett munkakör elvárásaihoz alkalmazkodó önéletrajz kerüljön a kiválasztó kezébe. Érdemes projektszerű önéletrajzot küldeni, hiszen így a szakmai tapasztalatok között kiemelhetőek azok a feladatok, amelyeket az adott cég értékelhet, és amelyeket a pozíció betöltéséhez elvárhatnak.

Ilyenkor a forma is fontos. A szakszerűen megszerkesztett önéletrajz igényességről tanúskodik, és arról, hogy az álláskereső időt szánt anyagának összeállításra. Ez jó benyomást tesz a HR-esre. Ha kulcspozícióra keresnek új munkatársat, még az is előfordulhat, hogy egy szakmailag ígéretes, de „ronda" önéletrajzot a kiválasztást végző személy visszaküld a pályázónak azzal a kéréssel, írja át. Az értékesnek tűnő munkaerőt ugyanis nehéz lenne „eladni" a funkcionális vezetőnek ilyen formában. Az ilyen szerencse azonban nagyon ritka, legtöbbször valóban csak néhány másodperc jut egy-egy önéletrajzra.

Szoftverek – automatikusan kidobnak

Ha a vállalatok és munkaerő-kereső cégek szoftvert használnak az önéletrajzok szűrésére, szinte kizárt, hogy valakinek ilyen szerencséje legyen. Ezek a programok ugyanis kizárólag kulcsszavakat keresnek a dokumentumban. A találatok számát összehasonlítják az elvárt szavak listájával. Azokat választják ki, akik a legnagyobb arányban megfelelnek ennek a listának. „Néha azonban nehéz kitalálni, hogy pontosan melyek is lesznek a kulcsszavak" – jegyzi meg a karrier-tanácsadó.

Ráadásul a jó hírű és ismert nagyvállalatoknál néha át sem szűrik az összes önéletrajzot. Ha találtak 70-80 megfelelő embert, abbahagyják a keresést. A kiválasztott CV-ket személyesen átnézik, a többi a kukába kerül. Sokan nevük miatt eshetnek ki az esélyesek köréből. Néhány szoftver abc sorrendbe rendezi a beérkezett anyagokat mielőtt kiszűri a megfelelőket. Lehet, hogy a „T" betűre sor sem kerül, hiszen addigra leállíthatják a keresést.