Múzsák - Thalia

Thaleia: l. Thalia. [Révai nagy Lexikona] Thalia: Thaleia a. m. virágzó, a kilenc múzsa egyike (l. Múzsák), a vígjáték, majd általában a színművészet múzsája s így Thalia papjai = a színészek. Komikus álarccal, pásztorbottal és borostyánkoszorúval ábrázolták. [Révai nagy Lexikona]

 

Pierre Puvis de Chavannes: A szent liget kedves a Művészeteknek és a Múzsáknak, 1884-1889 A Szent liget központi része egy falképciklusnak. A helyszín Pindos ligetét idézi, magas hegyek, lágy dombok, virágokkal borított rét, olajfaligetek, sűrű erdők, egy féli rombadőlt oszlopcsarnok közé helyezi a múzsákat, a virágot és babérágat szedő gyerekek figuráit. Két múzsa, Euterpé és Thalia, a zene és a komédia istennői az égen repülnek, ahogy Az álom (1883) istennői. A kék hegyek és a tó arany reflexei, a zöld liget s a benne mozgó, szinte testetlen, fehér alakok egy ideális, képzeletbeli világot idéznek, mely az álmok, a művészet szülője - az együttes Puvis de Chavannes melankolikus, elmélyülő egyéniségének, harmóniára törekvő művészeteszményének leglí raibb megfogalmazásai közé tartozik.

 

Theia

Thalló Thallo Illusztráció a Hórákról Hórák: a régi görögök képzeletében az évszakokat megszemélyesítő istennők. Ragyogó szépségű fiatal leányoknak képzelték őket s számukat eleinte 3-ban, utóbb 4-ben határozták meg. Athénben 2 hórát tiszteltek: Thallo (a virágzó kikelet) és Karpo (a gyümölcshozó nyár). Theia: a hat titán-nő egyike, Uranos és Gaia leánya, Hyperion neje, Helios, Eos és Selene anyja. [Révai nagy Lexikona]

Nőalakok görög vázaképen

Themisz, Themis

Themis:  1. Ilos trójai király leánya, Kapystól Andrises anyja. - 2. Uranos és Gaia leánya, titán, Zeus régebbi neje, a Hórák és Moirák anyja. Ő a törvényes világrend megszemélyesítése, Zeusnak főtanácsadója, az isteni és emberi jog fenntartója, az emberek gyűléseinek összehívója és feloszlatója, a vendégjog őre. A delphii jósszéket Apollon előtt ő bírta. A rómaiaknál Justitia felel meg neki. A képzőművészet bőségszaruval és mérleggel ábrázolta. [Révai nagy Lexikona]

Themisz Philiszkosz, az egyik legnagyobb rhodoszi szobrász, az i. e. III. sz. első felében faragta.

 

.
	Jean-Dominique Ingres: Aranykor 1842-1849  Az Aranykor kompozíciója három fő részre oszlik. Középre oltár előtt táncoló nőalakokat helyezett, bal oldalon Zeusz és Adrasteia (Themis) áll társnőivel, jobboldalt pedig az aranykori életet megtestesítő boldog szerelmesek és boldog családok.

Thetisz, Thetis

Thetis: Nereus tengeri istennek és Dorlenak a leánya, Peleus felesége, Achilles anyja. Zeus (sőt Poseidon is) szerette volna nejévé tenni, de tartván Prometheos jóslatától, amely szerint T. születendő fia hatalmasabb lesz az atyjánál, lemondott róla és Peleushoz  erőltette, akinek csak kitartó küzdelemmel sikerült T. ellenállását megtörni. A Pelion hegyén ünnepelt nászukon az istenek is megjelentek. A trójai háború idejében T. visszament atyjához a tenger mélyére, onnan kísérte figyelemmel rövid életre szánt fia sorsát s támogatta abban, hogy Agamemnonon, majd Hektoron bosszút állhasson. Későbbi monda szerint halhatatlanná akarta tenni egyetlen fiát, de ez nem sikerült. [Révai nagy Lexikona]

---

 

J.A.D. Ingres Zeusz és Thetisz, 1811 Thetisz könyörög Zeuszhoz fia, Achilles életéért. A jelenetnek Ingres egy apró részlettel bensőséges és bizalmas jelleget ad: a két alak lába összeér, a szeretők egymás iránti szenvedélyéről tanúskodva.

Tisziphone, Tisiphone

Tisiphone: l. Erinnyák (helyesen: Erinysek). [Révai nagy Lexikona]

Orestes erinysek között. Görög vörösalakos vázakép. Orestes - a görög hősmondában Agamemnon és Klytaimnestra fia. Orestes felnőve  hazatért s atyja gyilkosait, vagyis anyját és Aigisthost megölte. Az anyagyilkosság miatt az Erinnysek üldözőbe veszik s csak Athena istennő közbelépése menti meg Orestest fölük

 

Tyche

Tyche: a görög mitológiában a jó szerencsének, majd a balszerencsének is istenasszonya, Hesiodos szerint Okeanos és Tethys leánya, Pindaros a Moirák közt említi Zeus leányaként. Mindenben tőle függ a siker, ő adhat egyeseknek és államoknak minden vállalatban áldást. Ezért ábrázolták bőségszaruval és kormányrúddal s mivel változó, kerékkel, golyóval és szárnyakkal. Az egyes városoknak megvolt a maguk T.-je s őt ábrázoló szobruk, neki szentelt templomuk. Eutychides Antiochia városa számára, mint védő és áldó istenséget, falkoronával és kalásszal ábrázolta, amint jobb lábát Orontes folyamistennek a vállára teszi.

Görög vázakép: Nemesis és Tykhe Heléné csábításában Nemesiss a bosszúállás istennője. Tyche a görög mitológiában a jó szerencsének, majd a balszerencsének is istenasszonya.  Helena Zeusnak és Ledának, a spártai király nejének leánya, korának legszebb asszonya

                                     ISTENEK

Tartarosz: Khaosz fia, Erebosz, Nüx és Gaia testvére, az örök sötétségbe burkolózott, félelmetes, feneketlen mélységű alvilági szakadék istene. A szakadék körül magas rézfal futott körbe, kapuja is rézből, de kapufélfája márványból volt, a szakadék mélyéből szörnyű dohszag tört elő és iszonyú viharok söpörtek végig rajta. Olyan távolság választotta el a földtől, mint amilyen azt az égtől. A Tartaroszba vetés a legszörnyűbb büntetés volt, itt bűnhődtek a gonosz életűek, akik soha nem értek gyötrelmeik végére. Ide zárta be Uranosz és Kronosz is a Hekatonkheireket és a Küklópszokat, akiket Zeusz szabadított ki végleg, s ez volt a legyőzött Titánok börtöne is és a Tartarosz őrei - előző foglyai - a Hekatonkheirek lettek. Tartarosznak fia is született, nővérétől Gaiától, ez volt Tüphón, a rettenetes szörny.

Téleszphórosz: Csuklyát viselő isten, aki a gyógyulás megszemélyesítője és haláldémon volt, Aszklépiosz és Hügieia kíséretét alkotta.

Telesztó: Ókeánosz és Téthüsz leánya, Ókeánisz, aki a misztériumokba való beavatás istennője volt.

Téthüsz: Uranosz és Gaia leánya, Titanisz, a Hekatonkheirek, a Küklópszok, a Titánok és a többi Titanisz testvére, Ókeánosz felesége, tengeristennő. Termékeny házasságának bizonyítéka mérhetetlenül sok utódja volt, háromezer leányuk, az Ókeániszok és ugyanennyi fiuk, a folyamistenek. Téthüsz, akárcsak férje, Zeuszt támogatta a titánok harcában, s a harc idejére menedéket nyújtott Zeusz három nővérének és a Gigászok lázadásakor is az Olümposz isteneit támogatta. Hérával nagyon jó viszonyt alakított ki, az istenek királynője gyakran visszajárt egykori nevelőjéhez.

Thanatosz: Nüx apa nélkül született fia, Hüpnosz ikertestvére, a halál istene. Testvérével együtt anyja palotájában élt az Alvilágban és Hádésznak szolgált. Fekete palástjával, fagyos fekete szárnyaival és komor ábrázatával mindenütt rémületet keltett, még az istenek előtt is gyűlöletes volt. Feladatköre csak a végrehajtás volt, a vég óráját a Moirák szabták meg, elhatározásukat közölték Thanatosszal, aki a meghatározott időben megjelent a halandók házában, hajukból egy fürtöt vágott ki kardjával, megragadta lelküket és átadta Hermésznek, aki az Alvilágba kísérte őket. Állandó jelzője: Riasztóhangú.

Thaumasz: Pontosz és Gaia fia, Néreusz, Phorküsz, Eurübia és Kétó testvére, a tengeren keletkező csodálatos természeti jelenségek tengeristene. Élektra Ókeániszt vette feleségül és négy leányuk született: Írisz és a Hárpiák.

Theia: Uranosz és Gaia leánya, Titanisz, testvére a Hekatonkheireknek, a Küklópszoknak, a Titánoknak és a többi Titanisznak. Theia bátyjának, Hüperiónnak lett a felesége és három ragyogó gyermeket szült neki: Hélioszt a Napot, Szelénét a Holdat és Éószt a hajnalt.

Themisz: Uranosz és Gaia leánya, Titanisz, testvére a Hekatonkheireknek, a Küklópszoknak, a Titánoknak és a többi Titanisznak, Zeusz második felesége, a Hórák anyja, a törvényes rend istennője. Themisz a természet törvényszerűségeiben és a társadalmi létben érvényesülő rendet egyaránt képviselte. A titanomakhiában Zeusz és társai oldalán állt, majd a küzdelem után Zeusz második törvényes felesége lett. Lovak húzta aranyszekerén a Moirák vezették az Olümposzra. Öt leányt szült Zeusznak, a Hórákat, valamint Homonoiát és Adikiát. Themisz házasságuk után is az Olümposzon élt tovább és hű tanácsadója maradt Zeusznak, s gyakran hívta gyűlésbe az isteneket. Hérával is jó kapcsolatot alakított ki, annak ellenére, hogy ő utána Héra lett Zeusz harmadik, egyben utolsó törvényes felesége. Mellékneve: Széporcájú.

Thetisz: Néreusz és Dórisz leánya, Néreisz, Thetisz gyönyörűséges tengeristennő volt, olyannyira, hogy Poszeidón és Zeusz is egyszerre szeretett bele és akarta kedveséül. Prométheusz jóslata azonban óva intette őket ettől a násztól, mert a végzet rendelése az volt, hogy Thetisz fia túl fogja szárnyalni apját és ezért Zeusz az istennőt egy halandó férfihoz kényszerítette feleségül. Ez a halandó Péleusz, Phtia királya volt. Házasságukból Akhilleusz a dicső hős született, aki valóban messze meghaladta apja képességeit. Lakodalmukon robbant ki - Erisznek köszönhetően - az a viszály az aranyalma körül, amelynek következménye a trójai háború lett, s amelyben fiuk Akhilleusz is életét vesztette. Thetisz egyébként jóindulatú és békeszerető istennő volt, megmentette és felnevelte Héphaisztoszt, mikor azt esetlensége miatt Héra ledobta az Olümposzról, s egy ízben Zeuszt is megmentette, akkor, amikor az istenek Héra vezetésével fellázadtak ellene és miközben aludt úgy lekötözték, hogy mozdulni sem tudott. A Zeuszt féltő Thetisz megkereste Briareószt, az egyik Hekatonkheirt és sietve hívta az Olümposzra, hogy szabadítsa meg kötelékeitől az istenek urát, ezzel örök hálára kötelezve azt. Melléknevei: Ezüstlábú, Szépfürtű, Szélesleplű.

Thoósza: Phorküsz és Kétó leánya, a Gorgók, a Graiák, Ládón és Ekhidna testvére, a zajos és viharos tengert megszemélyesítő istennő. Thoósza testvéreihez hasonlóan nem volt túl csábos jelenség - mint azt szerepköre is jelzi -, de ennek ellenére Poszeidón mégis megajándékozta szerelmével. Ebből a nászból született az ijesztő külsejű egyszemű küklópsz, Polüphémosz.

Thriák: Az alsóbbrendű jóslások és jövendölések három istennője, a Parnasszoszon laktak és - Themisz mellett - ők is tanították az ifjú Apollónt. Apollón tanácsára Hermész is felkereste őket, hogy elsajátíthassa tőlük a kavicsjóslás tudományát.

Titaniszok: Uranosz és Gaia leányai, a Hekatonkheirek, a Küklópszok, a Titánok testvérei. Hatan voltak, Theia, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé és Téthüsz. Közülük négyen testvéreikhez, a Titánokhoz mentek feleségül, Theia Hüperionhoz, Rheia Kronoszhoz, Phoibé Koioszhoz és Téthüsz Ókeánoszhoz, Themisz és Mnémoszüné pedig mind a ketten Zeusszal léptek nászra.

Titánok: Uranosz és Gaia fiai, a Hekatonkheireknek, a Küklópszoknak és a Titaniszoknak testvérei. Hatan voltak, Ókeánosz, Koiosz, Kriosz, Hüperión, Iapetosz és Kronosz. Apjuk uralma alatt éltek. Házasságra léptek leánytestvéreikkel a Titaniszokkal, Ókeánosz Téthüszt, Koiosz Phoibét, Hüperión Theiát és Kronosz Rheiát választotta feleségül, míg ketten tengeristennőket vettek nőül, Kriosz Eurübiát, Iapetosz pedig Asziát. Gaiát bántotta az, hogy Uranosz másik hat fiát a Tartaroszba vetette és ezért rávette a Titánokat, hogy bosszulják meg apjuk tettét és fosszák meg hatalmától. A legkisebb, Kronosz vállalta a bosszút, élesre fent sarlót vett át anyjától és lesből támadva megcsonkította apját. A trónfosztás után Kronosz nyilvánította magát a mindenség urának, de az időközben börtönükből kiszabadított testvéreit ismét a Tartaroszba vetette, mert félt hatalmas erejüktől. Kronosz Rheiától született gyermekeit sorra lenyelte, mert félt, hogy valamelyik gyermeke fogja megfosztani uralmát. A gyermekéért bánkódó és bosszút esküdő Rheiának azonban sikerült legfiatalabb gyermekét Zeuszt titokban megszülnie, aki felnővén valóban fellázadt apja ellen, kényszerítette testvérei visszaadására és hadat üzent ellene. Ezzel kezdetét vette a titanomakhia, a Titánok harca. Kronosz testvéreihez a Titánokhoz fordult segítségért akik készségesen támogatták a küzdelemben és eleinte jelentősen visszaszorították a lázadók csapatait. Azonban a tizedik évben Zeusz szövetségesei támogatásával végre döntő csapást mért a Titánokra, a győztesek a Tartarosz mélyére vetették a veszteseket és őrizetükre a lebírhatatlan erejű Hekatonkheireket rendelték. Kronosznak később Zeusz megkegyelmezett, de száműzte, mikor pedig uralmát már megszilárdította, a többi Titánt is felengedte sötét börtönükből.

Titüosz: Gaia óriás termetű erőszakos fia. Mikor Létó és Artemisz egyszer meglátogatták Apollónt Delphoiban és Létó az erdőben sétált, a vad Titüosz megtámadta, elhurcolta és meg akarta erőszakolni. A védtelen istennő segítségért kiáltott mire az anyjuk védelmére siető Apollón és Artemisz rohant elő, minden gondolkodás nélkül nyílzáport zúdítottak az erőszakos támadóra, Zeusz pedig arra ítélte Titüoszt, hogy a Tartaroszban súlyos láncokkal kovácsolják a földhöz és két keselyűt is oda rendelt, hogy azok beleit tépjék, amelyek minden éjjel újra nőttek, csak azért, hogy szenvedése véget nem érő legyen.

Tritón: Poszeidón és Amphitrité fia, Rhodé, Bentheszikümé és Kümopoleia testvére, tengeristen, a tenger trombitása. Tritón félig ember, félig hal alakú isten volt, szüleivel élt, azok tenger alatti palotájában. Szigonnyal és kagylótrombitával a kezében járta a tengert, szigonya olyan erős volt, hogy a sziklákat is széttörte, ezzel hasított utat, a veszélyes zátonyok és szirtek között. A kagylótrombita hangjára pedig, ha erősen belefújt heves viharok söpörtek végig a tengeren, de tompa zúgásától a legpusztítóbb vihar is elcsitult, ha gazdája úgy akarta. A tenger nimfáival, a Néreiszekkel számos utódot nemzett, a Tritonokat.

Tritonok: Tritón Néreiszektől származó fiai, apjukhoz hasonlóan felsőtestük emberi, míg ágyékuktól lefelé halfarkat viseltek. Főbb tengeri istenségek kíséretét alkották, de szívesen duhajkodtak a tenger nimfáival is.

Tükhé: Ókeánosz és Téthüsz leánya, Ókeánisz, a szerencsés véletlen és a kiszámíthatatlanság istennője. Zeusz és a többi isten környezetében az Olümposzon élt, istenek és emberek egyaránt tisztelték és szerették, bőségszarujából kiszámíthatatlanul osztogatta adományait. Legszorosabban